Focus & Energy Formula agyserkentő kapszula (90db)

Bakopa

A kislevelű bakopa Ázsiában őshonos, de a világ más részein, így Európában is élő kúszónövény, az ajúrvédikus gyógyászat fontos gyógynövénye. A bakopát elsősorban szellemi teljesítményt fokozó hatása miatt alkalmazzák, de az ajúrvédikus gyógyászatban számos más felhasználása is ismert.

A növényre jellemző a triterpén-szaponin szerkezetű bakozidok jelenléte. A bakopa kivonata többféle módon védi az idegsejteket és támogatja az idegrendszer működését: antioxidáns hatású, csökkenti az amiloidok lerakódását, gátolja az acetilkolin-észteráz enzimet. A két utóbbi hatásnak az Alzheimer-kór kezelésében lehet szerepe, lévén ez a betegség amiloid plakkok kialakulásával és az acetil-kolin nevű idegi ingerületátvivő anyag alacsony szintjével jellemezhető.

A készítményben egy olyan speciális, standardizált összetételű kivonatot használunk fel, amelynek klinikai hatásosságát számos placebokontrollos, kettős vak, randomizált vizsgálatban tanulmányozták. A termékben felhasznált mennyiség megegyezik a vizsgálatokban alkalmazott dózissal. Kimutatták, hogy időskorúaknál javítja a kognitív teljesítményt (a megismerési és a gondolkodási tevékenységeket), csökkenti a stresszt és enyhíti a depressziós hangulatot.[1] Napi 300 mg kivonat rendszeres fogyasztása javította a munkamemóriát.[2] Több hetes kezelés után egy placebokontrolos, randomizált, kettős vak vizsgálat szerint napi 320 mg bakopakivonat gyorsította a vizuális információk feldolgozását és csökkentette a szorongást.[3] Egyetemistáknál fokozta a kognitív funkciókat, köztük a figyelmet és a memóriát.[4] Kognitív működést javító hatását a klinikai vizsgálatok metaanalízise is igazolta.[5] Mindezen túl, egy nyílt vizsgálat szerint Alzheimer-kóros betegeknél javította a kognitív funkciókat a hosszú távú (6 hónapos) kezelés.[6]

Más kivonatokkal végzett vizsgálatokban egészséges felnőtteknél memória- és hangulatjavító hatást is ki lehetett mutatni. A kortizolszint csökkenése a stressz mérséklésére utalt.[7] Gyermekeknél mérsékelte a figyelemzavar tüneteit a placebóhoz viszonyítva.[8]

A Bacopa monnieri esetén az alábbi, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által még el nem bírált, függőben lévő egészségre vonatkozó állítások használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatására:
●       támogatja az agyműködést, a rövid- és hosszútávú memóriát, segítheti az összpontosítást, segítheti a stresszel való megküzdést (2650)
●       támogatja a kognitív funkciók fenntartását, az agyműködéshez szükséges normál vérellátás fenntartását (3986)
 
Citromfű

Az orvosi citromfű kellemes, citromra emlékeztető illatú növény. Júniustól virágzik. Bimbós állapotban gyűjtik be, a gyógyászatban levelét vagy föld feletti részét használják.
A citromfű nyugtató, depresszióellenes és idegsejteket védő hatását különféle kísérletekben igazolták. Állatokon igazolt memóriajavító és tanulást segítő hatása összefügghet azzal, hogy növeli az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag mennyiségét az agyban és izgatja annak receptorát (az acetilkolin-hiány jellemző az Alzheimer-kórra).[9]
A citromfű nyugtatóként történő alkalmazását a népi gyógyászati adatokon kívül klinikai vizsgálati eredmények is alátámasztják. A vizsgálatok egy részében macskagyökérrel kombinálva alkalmazták. A vizsgálatokban a citromfű a placebónál hatékonyabban csökkentette a szívdobogásérzést.[10] Egy szívbetegek részvételével végzett placebokontrollos tanulmányban a citromfű fogyasztása csökkentette a szorongást, enyhítette a depressziót és javította az alvászavart.[11]

A növény kivonata egy kettős vak, placebokontrollos, véletlen besorolásos vizsgálatban 4 hónapos kezelés után javította az enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-kórban szenvedő betegek kognitív (megismerési és gondolkodási tevékenységekben nyújtott) teljesítményét, valamint csökkentette az izgatottságot.[12]
A citromfű esetén az alábbi, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által még el nem bírált, függőben lévő egészségre vonatkozó állítások használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatására:
●       hozzájárul a jó közérzethez, a kognitív funkciókhoz, az optimális relaxációhoz (2085, 2848).
 
Rozmaring

A rozmaring a Földközi-tenger medencéjében őshonos, évelő, örökzöld félcserje. A kozmetikai és az élelmiszeriparban jó antioxidáns tulajdonsága miatt tartósítószerként alkalmazzák, de egyéb előnyös farmakológiai hatásokkal is rendelkezik.

A rozmaring illóolajat és polifenolos vegyületeket tartalmazó növény. Ez utóbbiak közül – mennyiségileg és a biológiai hatásokat tekintve is – kiemelkedő a karnozinsav, a karnozol és a rozmaringsav. A felsorolt vegyületek antioxidáns hatása jelentős, és a növény gyulladáscsökkentő hatásában is szerepük van.[13]
Egy vizsgálatban a rozmaring illóolajpárájának belélegzése fokozta a résztvevők éberségi szintjét és javította a memóriát.[14] Egy másik vizsgálat szerint ugyanilyen módon csökkenthető a vizsgastressz.[15] Egy tanulmányban a rozmaring memóriára kifejtett hatását elemezték, és megállapították, hogy napi 750 mg aprított rozmaring fogyasztása pozitív hatású a placebóhoz képest, a dózis jelentős növelésével (a jelzett adag többszörösének bevitele esetén) azonban a hatás az ellenkezőjére fordul.[16] Egy kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban napi 1 g rozmaring alkalmazása javította a memóriát, csökkentette a szorongást és enyhítette az alvászavart.[17]
 
Ginkgo

A Ginkgo biloba (páfrányfenyő) Kelet-Kínából származó, napjainkban világszerte elterjedt gyógy- és dísznövény. Gyógyászati célra a leveleit használják.
A gyógyszerek mellett számos egyéb ginkgótartalmú készítmény van forgalomban, többségük étrend-kiegészítőként. A ginkgó fő hatóanyagai a terpenoidok közé tartozó ginkgolidok és a bilobalid, de a mennyiségi és minőségi összetételben ezeken kívül a flavonoidok jelenlétét is jegyzik, ezek ugyanis hatással vannak a hatóanyagok szervezetbeli hasznosulására. A Ginkgo három fő mechanizmussal fejti ki hatását: fokozza a vérkeringést, valamint antioxidáns és véralvadásgátló aktivitása van. Csökkenti a vér viszkozitását, ezáltal javul a keringés. A páfrányfenyő-kivonat agyműködésre kifejtett hatását állatkísérletekben tanulmányozták. Különféle tesztrendszerekben javította a kognitív működés egyes komponenseit (pl. rövid távú memória). Azt is dokumentálták, hogy agysérülés után a drog kivonata gyorsítja a működésbeli regenerációt. Agyi keringési zavarok esetén a kivonat idegrendszeri védő hatása feltehetően – részben legalábbis – az antioxidáns aktivitással magyarázható.

A páfrányfenyő kivonatát a szellemi teljesítményt fokozó hatása miatt alkalmazzák az elbutulás (demencia) kezelésében, ezért a humán vizsgálatokban a kivonatnak a demencia fő tüneteire (memória, elvont gondolkodás, a beszédkészség romlása) és az ezt kísérő egyéb mentális tünetekre (a személyiség megváltozása, hangulatromlás, depresszív tünetek, a szociális viselkedés zavarai) kifejtett hatását vizsgálták. Több placebokontrollos, véletlen besorolásos, kettős vak vizsgálatban a placebónál hatásosabban enyhítette a tüneteket.[18],[19] Más vizsgálatok szerint az egészségesek szellemi teljesítőképességének, terhelhetőségének fokozására is alkalmazható.[20] Egy metaanalízis szerint ez a speciális kivonat a demens betegek napi aktivitására és kognitív funkcióira kifejtett hatás tekintetében szignifikánsan hatékonyabb a placebónál.[21]

A páfrányfenyőnek az Alzheimer-kór tüneteinek enyhítésére kifejtett hatását szintén több humán vizsgálatban tanulmányozták. A növény kivonatát tartalmazó készítmények a szintetikus szerekhez hasonló mértékben javították a mentális teljesítményt. A növényi szerek alkalmazása esetén kevesebb mellékhatást észleltek, és a betegek jobb együttműködő készségét tapasztalták. Egy metaanalízisben  kivonatát hatásosnak találták az Alzheimer-kórban szenvedő betegek napi aktivitásának javítása terén. Az Alzheimer-kór kialakulását megelőző (preventív) hatást nem lehetett igazolni. [22]

Több vizsgálat alátámasztja, hogy agyi keringési zavar okozta szédülés esetén a //Ginkgo biloba// kivonata szignifikánsan csökkenti a betegek szédülését a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Fülzúgás enyhítésére csak nem súlyos esetekben alkalmazható hatásosan. Egy, az EGb 761 kivonat ilyen irányú hatásosságát értékelő metaanalízis szerint az extraktum enyhíti a fülzúgást és a szédülést demens betegeknél. Ha a fülzúgás nem a demenciával függ össze, egy metaanalízis szerint a ginkgó nem alkalmas az állapot javítására.

A ginkgó kivonata az idősödéssel összefüggő szellemi hanyatlás és az életminőség javítására gyógyszerként alkalmazható enyhe fokú demenciában szenvedőknél, napi 120–240 mg-os dózisban. A kezelést legalább 8 héten át kell folytatni a maximális hatás kialakulásához. Termékünkben a Ginkgo kivonatát úgy határoztuk meg, hogy kifejtse klinikailag dokumentált kedvező hatásait.

A ginkgó esetén az alábbi, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által még el nem bírált, függőben lévő egészségre vonatkozó állítások használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatására:
●       hozzájárul a megfelelő szellemi teljesítőképesség, például memória fenntartásához (3768).
 
Rózsagyökér

A rózsagyökér (másnéven illatos varjúháj. latin nevén Rhodiola rosea) Európa és Ázsia magashegységeiben honos, kis termetű, évelő növény, amelynek a gyökerét hasznosítják a gyógyászatban. Napjainkban fizikai-szellemi teljesítőképesség növelésére, a fáradtságérzet leküzdésére, mérsékelt depresszió tüneteinek enyhítésére használják.
Fontosabb tartalomanyagai a rodiozin, a rozin, a szalidrozid és a tirozol. A növény kivonatainak pontos hatásmechanizmusa nem ismert; adaptogén hatását a szervezet stresszhatásokkal szembeni, nem specifikus védekező mechanizmusainak serkentésével éri el, ami igen komplex folyamat. Más adaptogénekkel (pl. ginzeng) ellentétben nem befolyásolja a vérnyomást.

A rózsagyökérrel több modern, placebokontrollos, kettős vak, randomizált vizsgálatot végeztek. A kivonatával hosszú távon kezelt egyének fáradtságérzete csökkent, fizikai és szellemi teljesítőképességük növekedett. A fáradtságérzet csökkentése révén a növény kivonata egyes vizsgálatokban eredményesen serkentette a kognitív funkciókat, vagyis javította a koncentráló képességet és a szellemi teljesítményt.[23] Stresszcsökkentő hatása révén javítja az általános közérzetet, mérsékelte a stresszel kapcsolatos fáradtságot.[24],[25] Antidepresszáns hatását humán vizsgálatokban igazolták. Enyhe és mérsékelt depresszióban szignifikánsabba hatásos volt, mint a placebó randomizált, kettős vak vizsgálatokban.[26],[27]

A rózsagyökér esetén az alábbi, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által még el nem bírált, függőben lévő egészségre vonatkozó állítások használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatására:
●       támogatja a normál vérkeringést, ezáltal a normál agyműködést, hozzájárul az optimális mentális és szellemi teljesítőképesség fenntartásához (3877).

Zöld tea

A tea Ázsiában honos, örökzöld cserje. A teacserje levele legnagyobb mennyiségben fekete vagy zöld teaként kerül forgalomba. A kiindulási nyersanyag ugyanaz, a megjelenés-, íz- és zamatbeli különbség az eltérő feldolgozási módnak tulajdonítható. A zöld tea előállítása során a friss tealeveleket megpörkölik, ami hatástalanítja a bennük található enzimeket, ezért leáll a tea tartalomanyagainak enzimatikus átalakulása, lebomlása. A fekete tea előállításánál ugyanúgy friss tealevelekből indulnak ki, de pörkölés helyett fermentálják (erjesztik) a növényi nyersanyagot – ennek eredményeként változik az aroma és a szín. Ennek köszönhető, hogy a zöld és a fekete tea között tehát nemcsak az íz, hanem a cserzőanyag-tartalom szempontjából is különbség van. A zöld tealevél jelentős mennyiségű, 25–30%-nyi cserzőanyagot tartalmaz, a fekete ezzel szemben csak mintegy 5%-nyit. A kétfajta tea teanintartalma is különbözik: a zöld tea nagy mennyiségben tartalmazza ezt az aminosavat, míg a fekete teában a feldolgozás eredményeként mennyisége nagyon alacsony. A teák koffeintartralmában nincs számottevő különbség.
A tea – és a benne található koffein – stimuláns hatását számos humán vizsgálatban igazolták. Érdekesség, hogy a koffeinben szegény (vagy koffeinmentesített) zöld tea fogyasztásától nem élénkítő, hanem szorongásoldó, a koncentrálóképességet javító hatás várható. A központi idegrendszeri hatás attól függ, milyen arányban van jelen az élénkítő (koffein) és a nyugtató (teanin) vegyület a teaitalban vagy a teakészítményben. A szorongásoldó hatás a teában található teaninnak tulajdonítható.[28] A hatást generalizált szorongásban szenvedőkön is igazolták.[29] Ez a vegyület az agyban fokozza a relaxált állapotra jellemző aktivitást (EEG-felvételen ún. alfa-hullámok), ami jól korrelál a teaninbevitelt követően megfigyelt állapottal (csökkent szorongás).[30] A teanin humán vizsgálatokban szorongásoldó, nyugtató hatásúnak bizonyult. Ezt a hatást azoknál is megfigyelték, akik nagyobb mennyiségű (kis koffeintartalmú) zöld teát fogyasztottak.

A kognitív (szellemi) teljesítményt javító hatás a koffeinre és a teaninra is jellemző, [31]ugyanakkor utóbbi nem okoz izgatottságot, nem emeli a vérnyomást.[32] Sőt, azoknál, akik stressz hatására magas vérnyomással reagálnak, nemcsak a stresszt csökkentette, hanem a vérnyomást is.[33] A stresszes állapotban kialakuló kognitív teljesítményromlás ellensúlyozható teanintartalmú teakivonattal.[34] A memóriát és a figyelmet javító hatást (a két anyag keverékének alkalmazása esetén) enyhe kognitív zavarban szenvedők esetén is kimutatták.[35]
A kedvező hatásokat többnyire 50-200 mg teanint tartalmazó teakivonatokkal figyelték meg.

A teakivonat esetén az alábbi, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által még el nem bírált, függőben lévő egészségre vonatkozó állítások használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatására:
●       hozzájárulhat a mentális fáradtság és kifáradás csökkenéséhez (3280).

[1] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18611150/ 
[2] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18683852/ 
[3] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11498727/ 
[4] https://www.hindawi.com/journals/ecam/2016/4103423/?__hstc=75883914.ef2fc2d138033e9465ce0bd2fa3b43c7.1618842374540.1620056702580.1620813119127.3&__hssc=75883914.2.1620813119127&__hsfp=2683459956&hsCtaTracking=cc1ac56a-6b0a-42d5-a00e-484f7356da04%7Cf93640f1-2237-42c3-9a6a-11b911ae8269 
[5] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24252493/ 
[6] https://www.iomcworld.org/articles/effect-of-bacopa-monnieri-on-cognitive-functions-inalzheimers-disease-patients.pdf?__hstc=75883914.ef2fc2d138033e9465ce0bd2fa3b43c7.1618842374540.1620056702580.1620813119127.3&__hssc=75883914.2.1620813119127&__hsfp=2683459956&hsCtaTracking=32def377-67ca-4645-a469-03f210511af8%7C4c27100f-9f20-4694-859d-a94d6be6d71f
[7] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23788517/ 
[8] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26633481/ 
[9] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12888775/ 
[10] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25680840/ 
[11] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29908682/ 
[12] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12810768/ 
[13] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29682318/ 
[14] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12690999/ 
[15] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19258850/ 
[16] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21877951/ 
[17] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29389474/ 
[18] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28931444/  
[19] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26263293/ 
[20] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21802920/ 
[21] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25506211/ 
[22] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24871648/ 
[23] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26502953/ 
[24] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19016404/ 
[25] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24503750/ 
[26] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17990195/ 
[27] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24722617/ 
[28] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28566632/ 
[29] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30580081/ 
[30] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18296328/ 
[31] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21040626/ 
[32] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17891480/ 
[33] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23107346/ 
[34] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31623400/ 
[35] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21303262/