Tápanyagok, melyek segítik megőrizni a hajad, a bőröd, és a körmeid egészségét
Bővebben
A vérben mindig találhatók különféle zsírok is, amelyek közül talán a koleszterin a legismertebb. A zsír fontos tápanyag és a vitaminok szállításában is közreműködik, de nagyobb mennyiségben komoly problémákat is okozhat.
Anyagcserénk fontos szereplői a zsírok, amelyek kitűnő energiaforrások is. Azonban mivel a szervezet jelentős része víz – és ez a vérre is igaz – nem könnyű feladat állandóan mozgásban tartani a zsírt. Márpedig ha például az erek falán rakódik le, egykönnyen nem tűnik el, ez a folyamat pedig egyre fiatalabb korban indul el.
Egy bizonyos mennyiségig a vér minden probléma nélkül elszállítja a zsírokat és persze a koleszterint is – ez utóbbiról érdemes tudni, hogy a szervezet nélkülözhetetlen anyaga, a sejtfalak felépítésénél jut szerephez, de kell az epesavak előállításához is.
Három mutatót érdemes vele kapcsolatban figyelembe venni, az összkoleszterin-szint mellett az LDL (Low Density Lipoprotein) és a HDL (High Density Lipoprotein) mennyiségét. Az összkoleszterin-szintnek az ajánlások szerint 5 mmol/l alatt kell lenniük, hogy alacsony maradjon a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Az alacsony sűrűségű LDL a májból a sejtekhez szállítja a koleszterint, ezért ha magas a szintje (3 mmol/l felett), akkor növekszik az érelmeszesedés, az érszűkület kialakulásának esélye. Ezért gyakran „rossz koleszterin” néven is említik. A nagy sűrűségű HDL azonban képes a véráramban lévő, sőt bizonyos mértékben a már lerakódott koleszterint is visszaszállítani a májba, így védi az ereink egészségét. Épp ezért szintjének magasabbnak kell lennie, mint 1,1 mmol/l.
Magyar kutatások szerint minden ötödik, 25 éven aluli fiatalnál már kimutatható a zsíros lerakódások, más néven a plakkok jelenléte. Az érelmeszesedés leginkább az artériákban, azaz a friss vért szállító erekben fordul elő, ezen belül is főleg a szívet oxigénnel és tápanyaggal kiszolgáló koszorúerekben. Az atheroszklerózis, vagyis az érelmeszesedés semmilyen fájdalommal vagy egyéb tünettel nem jár, amíg az erek kapacitása nem csökken az egészséges érték fele alá. Ekkor viszont fokozott fáradékonyság, légszomj, a fizikai teljesítmény csökkenése mellett mellkasi szorító fájdalom is jelezheti, hogy probléma van. Súlyosabb esetekben pedig metabolikus szindróma, illetve szívinfarktus vagy agyvérzés (stroke) léphet fel.
Mitől emelkedhetnek meg a vérzsírok értékei?
Leginkább az egészségtelen életmód, ezen belül is a kiegyensúlyozatlan táplálkozás lehet a magas vérzsírszint hátterében. A fűszeres, zsíros ételek, az állati eredetű élelmiszerek túlsúlya, valamint az alkoholfogyasztás jelenthet problémát, az elhízás pedig sokszor jár együtt emelkedett értékekkel. A magas vérzsírszintre való hajlam családon belüli halmozódást is mutathat, a cukorbetegség pedig maga is képes felborítani a zsíranyagcserét, így növelve az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
